A 2010 után fogalommá vált nemzeti burzsoázia szókapcsolat nyelvi leleményéből véletlenül az ellentmondásos korszak legjellemzőbb oximoronja lett. A birtokos jelzővel kifejezett gondolat – olyan elit, amit a társadalom birtokol – a NER legfontosabb kétségeire mutat: meddig terjed, mit bír ki a kormányzók és a kormányzottak szövetsége, mire ad a szavazó felhatalmazást. A nemzeti burzsoázia a 15 év ellenzéki kérdésére (Meddig tűri ezt a nép?) adott hivatalos válasz. A nemzeti burzsoázia koncepciója azt mondja, a nép az eliten keresztül kormányoz és az eliten keresztül gazdag. Ebben az ideában kormány és társadalom lényegében egy – míg ezzel szemben az általános tapasztalat szerint nem a nemzeteknek van burzsoáziája, hanem fordítva.
Pár hete egy barátom, Németh Péter telefonbeszélgetésben mondta, hogy a Magyarországhoz hasonló szélsőségesen elitvezérelt országokban az elitszociológia elengedhetetlen a közösség történetének megértéséhez. Ahogy ma egyre többen fontolgatják, hogy tavasszal eddig járatlan útra lépjenek, a magyar elitek fölé kérdőjel kerül. Nem a személycserék a legérdekesebbek nekünk, hanem az elit szerepéről szóló társadalmi reflexiók: azonos-e kormányzó és kormányzott érdeke, szükségét érzi-e a nép, hogy az országot leválasztott eliten keresztül kormányozza, bízik-e vezetőiben, bízik-e önmagában. A februári Liget Akadémia így egyszerre szól a karizmatikus vezetők kultuszáról, az állampolgár mozgásteréről, a küldetéstudatról és a megszemélyesített magyar politikáról.
A témát vizsgálva nem mehetünk el az azt övező küldetéstudat mellett, hiszen az elit nemcsak reális, hanem előíró fogalom is. A nép bajait hallgató felvilágosult arisztokratáktól a népet felvilágosító értelmiségig, a technokrata szakértőktől a munkahelyeket teremtő hazai tőkésig és a társadalmi mandátumot nyerő politikusig húzódik egy hasonló gondolat a társadalomtól elkülönülő, de a társadalomért felelősséggel tartozó egyének osztályáról. Ahhoz, hogy a demokrácia hosszú ideje járatlan útjára találjunk, a kormányzást nem az elit, hanem a polgár szemszögéből kell néznünk, ugyanakkor a többség bevallaná, hogy a fenti küldetések valamelyikével egyetért, ilyen értelemben maga is elitista. Mi akkor az igazság? A Liget Akadémián új módszerrel, civil-szempontú közösségi beszélgetésen próbálunk a kérdés végére járni.
Ezúton is köszöntöm vendégeinket! Februárban Schultz Nóra és Éber Márk Áron indítják majd a beszélgetést a Barabás Villában. A belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amire itt van lehetőség.